Nádasdi Sárközy István (Kisasszond, 1759. április 22. – Nagybajom, 1845. augusztus 29.) Somogy vármegye alispánja, földbirtokos, jogász, író, műfordító, konziliárius.

Élete

Részlet Kazinczy Ferenc megbecsülést tükröző leveléből (in: Váczy János: K. F. levelezése. Bp, 1892. 3. kötet. 443. old.)
Sárközy Antal birtokos és Szánthó Ágnes fia. Iskoláit Abán (1765), Pozsonyban (1769), Sopronban (1771) és Debrecenben (1775) végezte, majd patvarista lett, mígnem 1781. február 15-én a 33. gyalogezredbe lépett hadapródnak. Csakhamar elérte a hadapród-őrmesterséget. A katonaságtól hamarosan megvált és Széchényi Ferenc gróf pécsi kerületi biztos 1785. november 23-án Somogyban aljegyzővé tette; volt megyei ellenőr (1786. december 2.), élelmezési biztos (1788. Nagykanizsán, a török háború alatt), főadószedő (1788. október 2-től hat évig, majd 1807. november 1-től 1815-ig újból), közben táblabíró (1790. február 25-től, ugyanebben az évben a szent koronát kisérő vármegyei banderiumnak is tagja volt), majd főszolgabíró (1794. augusztus 15-től 1801. január 17-ig). Többször jelölték az alispánságra is, de azt csak 1824-ben nyerhette el és 1836. november 24-ig volt Somogy vármegye másodalispánja. Érdemei elismeréseül 1837. április 6-án a «consiliarius» címet kapta (saját följegyzése szerint: «ingyen!»). 1787. augusztus 17-én Egyházasrádócon megnősült. 1793-tól haláláig a belső-somogyi református egyházmegye gondnoka volt. Már az 1791. évi budai zsinaton felvetette egy Somogyban felállítandó református gimnázium eszméjét és erre a célra Nagybajomban ingyen telket ajánlott fel, de ezen szándékát Festetich György gróf ajánlata felülmúlta, aki kijelentette, hogy hajlandó a reformátusoknak Csurgón saját költségén egy gimnáziumot felállítani. Korának minden nevesebb férfiával összeköttetésben állott; barátságban élt rokonával Pálóczi Horváth Ádámmal, a költővel, aki 1797-től 1812-ig szintén Nagybajomban lakott; a Niklán lakó Berzsenyi Dániellel szintén jó viszonyban volt. Magához vette Csokonai Vitéz Mihályt és nemcsak a legszívesebben látta családja körében (1798 június végétől 1799 május végeig volt Nagybajomban), hanem még a csurgói gimnáziumban preceptori álláshoz is juttatta, sőt, Somogyból távoztával is fentartotta vele a jó viszonyt. Azonban leginkább Kazinczy Ferenc tüntette ki barátságával, akinek a Dunántúl legbuzgóbb híve volt.

Blumauerből és Schubertből fordítgatott. (Kazinczy F. Levelezése II. 415., IV. 111., 112., VIII. 489. l.).

Forrás: Wikipédia